AMICUS
Az AMICUS a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából kifejezetten nemzeti könyvtári funkciók ellátására kifejlesztett integrált könyvtári rendszer, mely az ORACLE relációs adatbáziskezelõn alapul. Az Országos Széchényi Könyvtár több európai és tengerentúli alkalmazás után megvette a rendszert és jelenleg a rendszer honosítását végzi.

Bérmunka
Külföldi megrendelõ részére elõállított sajtótermék.

Braille-írás
Vakok számára készített, a papír felszínébõl kiemelkedõ, 7 pontból variálható különleges írás, amelyet tapintással olvasnak.

Cenzúra
Ellenõrzõ tevékenység a kiadásra vagy terjesztésre kerülõ mûvek fölött. A katolikus egyház alkalmazta elõször a protestantizmus elleni harcban.

Duppozitív
Az a reproduktív anyag, amely a további pozitív kópiák gyártásához szükséges, és az eredeti negatív védelmére szolgál.

Elektronikus dokumentum
A csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen, CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenõ) dokumentum, beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része, illetve annak használatához szükséges.

Helyi vonatkozású sajtótermék
Helyi vonatkozású sajtóterméknek minõsül a helyi kiadvány (az adott településen, a megjelenési helyen kiadott dokumentum), a helyi tartalmú dokumentum (földrajzi vagy közigazgatási helyi személyekre vonatkozó információt hordozó dokumentum), helyi szerzõk (az adott településen élõ, dokumentumot alkotó, létrehozó személy) munkája, valamint a helyi nyomtatványok (a nem helyi tartalmú és nem helyi kiadványnak minõsülõ helyi nyomdatermék).

Idõszaki kiadvány
Olyan elõre meg nem határozott idõtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követõ részegységekbõl ( számokból, füzetekbõl, kötetekbõl, évfolyamokból stb.) áll. Ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Az idõszaki kiadványok legfontosabb fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, idõszakosan megjelenõ jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyûjtemények és hasonlók, idõszakosan megjelenõ adat- és címtárak, idõszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.

ISBN (International Standard Book Number)
Könyvek nemzetközi azonosító száma. Az ISBN megjelölésbõl és tíz számjegybõl áll. Az elsõ rész (elsõ három számjegy) az ország vagy nyelvterület jelölésére szolgál (Magyarország=963), a középsõ rész a kiadóra és a kiadvány sorszámára vonatkozó számjegyeket tartalmazza, az utolsó egyjegyû szám egy ellenõrzõ szám (pl. ISBN 963 05 6843 8).

ISSN (International Standard Serial number)
Idõszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi azonosító száma. Az ISSN megjelölésbõl és kétszer négy számjegybõl áll (pl. ISSN 1214-3442).

Kiadás
Valamely mû azonos szedésérõl, egy idõben sokszorosított összes példánya. Az új kiadáson fel kell tûntetni, hogy a mû hányadik kiadása ( az elsõ kiadást nem jelzik). A mû egyes kiadásai között lehet tartalmi eltérés, ezért beszélhetünk javított, bõvített v. átdolgozott kiadásokról. Egy mû különbözõ kiadásai eltérõ tulajdonságúak, rendeltetésûek lehetnek, pl. különleges gyûjtõi igényeket kielégítõ ún. bibliofil kiadás, hasonmás vagy fakszimile kiadás, kritikai kiadás, két- vagy többnyelvû (bilingvis vagy poliglott) kiadás. Viszont nem új kiadás az utánnyomás, amely sztereotípia segítségével az eredeti szedésrõl változatlan formában készül.

Kiadó
Irodalmi, mûszaki vagy mûvészeti munka többszörözésére, közzétételére, forgalomba hozatalára a szerzõtõl vagy annak jogutódjától kizárólagos jogot kapó "személy". Nem csak az minõsül kiadónak, aki sajtótevékenységgel hivatásszerûen foglalkoznak, hanem minden jogi és természetes személy, aki sajtótermék megalkotásának és elõállításának megszervezését saját jogon végzi.

Kolofon
A könyv elõállításával kaimgsolatos technikai, jórészt a nyomdai munkákkal kaimgsolatos adatokat tartalmazza: a könyv technikai létrehozásában közremûködõ személyek (kiadó igazgatója, felelõs szerk. stb.), a könyv mûszaki adatai (példányszám, terjedelem, mellékletek stb.), a nyomdai adatok (nyomda neve, székhelye, nyomdai munka táskaszáma, kiadás száma, utánnyomás jelölés stb.).

Könyv
Olyan kiadvány, amely megjelenési módját tekintve nem idõszakos, hanem egy kötetben vagy meghatározott számú kötetben befejezett egész, és amely rendszerint szabad szemmel olvasható szöveg, illetve illusztrációkat tartalmaz. A könyv fogalmi körébe tartoznak a közhasználatú elnevezéssel minikönyvnek, albumnak, füzetnek, jegyzetnek, különlenyomatnak stb. nevezett sajtótermékek is.

Könyvhibák
A könyvelõállítása során keletkezett hibák, amelyek csorbítják a könyv szépségét, csökkentik értékét, károsan befolyásolják használhatóságát. A könyv hibái adódhatnak: szerkesztési munkák során, szedés során, tördeléssel kaimgsolatosan, nyomás során és a kötés folyamán.

Kötelespéldány
Magyarországon elõállított, vagy külföldön elõállított és belföldön kiadott legalább 50 példányban sokszorosított sajtótermék meghatározott számú példánya, melyet az elõállító szerv köteles eljuttatni a kiadó terhére az arra jogosult intézményeknek. (Film, videodokumentum és elektronikus dokumentum esetén példányszámtól függetlenül a Magyarországon készített, kiadott vagy forgalmazott dokumentumok kötelespéldányként beszolgáltatandók.)

Kötésváltozatok, kötésfajták
Papírkötés: a kötéstábla és a gerinc papírossal van borítva. Félvászon-kötés: a gerincet esetleg a kötéstábla sarkait vászon borítja, a kötéstábla többi része papírborítású. Egészvászon-kötés: a kötéstábla egész felületét és a gerincet is vászonnal vonják be. Félbõr-kötés: a gerinc, esetleg a sarkok bõrrel borítottak, a kötéstábla többi része vászon vagy papír. Egészbõr-kötés: a gerinc és a kötéstábla bõrrel borított. Egyre gyakoribbak a különbözõ mûanyag-kötések, a lemosható fólia bevonat, és a bõrhöz hasonló nylkötés.

Melléklet
Táblázatok, képek, metszetek, térképek stb., amelyek nincsenek a könyvbe fûzve vagy beragasztva, hanem borítófedélhez, kötéstáblához erõsített tasakban vagy más módön vannak a könyvbe helyezve. Nagyobb mûvekhez kiegészítésül, pótlások, tárgymutatók, esetleg mellékfüzetek formájában különállóan jelennek meg.

Nyilvános közlés
A sajtótermékek árusítása, szétküldése, kézbesítés, üzletszerû kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság elõtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása. (Lényegében a sajtótermék eljuttatása a címzetthez.)

ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer)
Az új kulturális törvény könyvtári ellátásra vonatkozó része teremtette meg a fogalmat: “A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magába foglalja a) a könyvtárközi dokumentumellátást, b) a könyvtári dokumentumok lelõhely-nyilvántartását, c) a könyvtárak gyûjteményébõl kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.

Sajtótermék
Sajtóterméknek minõsülnek az idõszaki kiadványok egyes számai, a könyv, a rádió- és televízió-mûsor, a röplap és egyéb szöveges kiadvány (ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt), a zenemûvet, grafikát, rajzot, vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt mûsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy mûsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz, ideértve a sajtótermékek elektronikus változatát is. A grafikát tartalmazó kiadványok közé tartozik a réz- és fametszet, míg fotót tartalmazó kiadványok közé tartozik a mikrofilm, mikrokártya, és a diafilm is. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy a sokszorosításnak milyen hordozó anyagon kell történnie. A sajtótermék létrejötte bármilyen hordozó anyagon (papír, vászon, fa, fém, mûanyag stb.) megvalósulhat.

Sajtótevékenység
A sajtótermék elõállításával, kiadásával, forgalmazásával és nyilvános közlésével kaimgsolatos tevékenység.

Sokszorosító szerv
Sokszorosítógépet üzemben tartó szerv. Sokszorosító szervnek tekinthetõ minden olyan jogi és természetes személy, aki akár fõtevékenységként, akár fõtevékenysége elõsegítésére melléktevékenységként sokszorosítógépet mûködtet.

Sokszorosítógép
Minden olyan technikai eszköz (gép, berendezés), amely sajtótermék többszörözésére alkalmas, ide nem értve a jellemzõen egyedi példányok elkészítésére szolgáló eszközöket.

Sorozat
Tematikailag összefüggõ vagy egymással kaimgsolatba hozható, de teljesen önálló mûvek azonos formátumban és technikai kivitelben történõ folyamatos megjelentetése. Tagjai kiadványonként önálló címmel rendelkeznek, gyakran a sorozaton belül megjelenés sorrendjében számozva. A sorozatot általában sorozatcím fogja össze. A sorozatok azonosítására nemzetközi azonosító szám szolgál (ISSN szám).

Térkép
A földfelület meghatározott méretarányban kicsinyített sík, illetve dombornyomású ábrázolása. A térkép rendeltetése szerint lehet: domborzati, politikai, gazdaságföldrajzi, geológiai, meteorológiai, turista-, város-, autótérkép. Formájukat tekintve lehetnek különálló összehajtogatott lapok, atlasszá összefûzött lapok, falitérképek, dombormûvû térképek, földgömb formájúak.

Utánnyomás
Valamely sajtótermék az eredetileg maghatározott példányszámon felül további példányok elõállítása az eredeti szedés vagy az arról készített matrica, esetleg fotómechanikai úton elõállított ofszet- vagy mélynyomóforma felhasználásával. Az utánnyomást nem elõzi meg ismételt szerkesztés és szedés, ezért általában nem tekinthetõ új kiadásnak.
Az utánnyomás történhet tárgyévben vagy tárgyéven kívül, amennyiben tárgyévben történik az utánnyomás a sajtótermékre nem vonatkozik kötelespéldány beszolgáltatás.

Videodokumentum
A mûsoros videokazetta, videolemez, videoszalag.